Kapcsolat
1134 Budapest, Váci út 63. | Központi telefonszám: (1) 270-7500
Jegypénztár: (1) 270-7514
Történetünk

Színház Angyalföldön - A József Attila Színház története

Az épület eredetileg művelődési háznak készült. 1953. december 14-én Déryné Színpad néven operettszínházként kezdett működni, mely 1955 őszétől József Attila Színház néven a Magyar Néphadsereg Színháza Kamaraszínháza lett. 1956 óta önálló színház. Első igazgatója Szendrő József volt, aki az intézmény megalapításában jelentős szerephez jutott. A színház vezetői az alapítástól kezdve változatos repertoár kialakítására, egy igazi népszínház sokoldalúságára törekedtek. A műsorban a zenés, a siker- és bulvárdarabok, krimik mellett komolyabb fajsúlyú művek is színre kerültek. 1956-tól 1975-ig, haláláig Fodor Imre igazgatta a színházat. 1975-1982 között Miszlay István, 1982-től 1990-ig Szabó Ervin volt az igazgató. Ezután Léner Péter vezette a színházat, egészen 2010-ig. Főrendező volt többek között Berényi Gábor és Iglódi István.
(forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)

A József Attila Színház fél évszázados története alatt mindvégig kettős identitást hordozott. Elsősorban a XIII. kerület színháza, de részt vesz a főváros színházi életében is. Szándékosan nem rétegszínház, széles közönséghez és több generációhoz kíván szólni. Fél évszázad alatt persze a közönség összetétele, életszínvonala, kultúrája jelentősen megváltozott. De ezt úgy igyekezett követni a színház, hogy mindig visszhangot adjon a kor hangjára. A jelenig tartó időszakot négy direktor határozza meg: Fodor Imre, az alapító, Miszlay István, Szabó Ervin és Léner Péter. Négy személyiség, négyféle karakterrel, a korszakhoz illő stílussal.

1949-ben a színházak államosításakor stabilizálták az ország színházainak helyzetét, a jegyárakat erősen leszállították. A cél jelentős volt: olyan tömeget behozni, amely a háború előtt nem tudott színházba járni. De ahogy a kor diktálta, mindezt erősen megszabott stiláris és eszmei határok között.

szinhazrol01

1956. szeptember 3.-i Szabin nők elrablása című előadás plakátja

A színházba járás nyilvánvalóan még ekkor sem adatott meg mindenkinek. A családi hagyomány hiánya, a képzetlenség, a földrajzi távolság sokakat még így is megfosztott a színház élményétől. A hátrányos rétegek közé tartozott a főváros jó néhány peremkerületének lakossága. Ezért döntöttek úgy, hogy a XIII. kerület külső részének belső peremén, azaz Angyalföldön, az eredetileg kultúrháznak épített, majd a Vígszínház kamara színházaként használt épületben, a Váci út 63. alatt megalakítják a József Attila Színházat. A cél az volt, hogy az Észak-Pesti régió lakói - elsősorban a munkás közösség - saját közegükben színházi előadásokat kaphassanak. Az angyalföldi színház „arculatát” Berényi Gábor főrendező így fogalmazta meg: „A József Attila Színház nevét viselő új színház legfőbb feladata lesz, hogy a főváros külső munkáskerületeit színvonalas előadásokkal, prózával, zenés vígjátékkal, operettel ellássa”.

1956. szeptember 3-án, A szabin nők elrablásának bemutatójával elindult az immár több mint fél évszázados történet: Bilicsi Tivadar belépett a színpadra, mint Rettegi Fridolin, és azt mondta: „Szervusztok, gyerekek, megérkeztünk.”

Fodor Imre, az alapító igazgató, kitűnő színházi érzékével jól gondolta el: olyan népszínházat kell itt létrehozni, ahol a szó „nép” és „színház” részének is jelentése van. Szórakoztatni akar, ugyanakkor be is szoktatja őket a színházba. Az élet részévé akarta tenni a színházba járást.

Fodor második bemutatója egy nevezetes időpontban 1956. október 6-án, Rajk László újratemetésének napján volt. Gáli József Szabadság-hegy című drámájának premierje nemcsak a magyar színháztörténetbe vonult be, hanem a magyar történelembe is: az estén jelen volt Nagy Imre.
Kevesen bíztak abban, hogy ebben a nem színház-szerű épületben, a város peremén színházat lehet csinálni. Néhány előadást talán létrehozhat a politikai akarat - gondolták, de olyan színházat, amely teljesíti alapvető feladatát, képes beépülni a főváros színházi életébe, és nem mellékesen a közönség is folyamatosan látogatja – kevesen hitték lehetségesnek. Fodor Imre színházteremtő tehetsége, a társulat ereje, elszántsága, és a közönség fogékonysága, befogadó készsége, tanulékonysága rácáfolt a kishitűségre.

A színház történetében 142 magyar mű került bemutatásra, ebből 46 volt klasszikus és 96 kortárs mű. Műfaját tekintve 116 prózai és 26 zenés alkotás. A szerzők között említsük meg Németh Lászlót, Fejes Endrét, Sánta Ferencet, Páskándi Gézát, Sütő Andrást, Kállai Istvánt, Gyárfás Miklóst, a legutóbbi évtizedekből Spiró Györgyöt, Hamvai Kornélt, Tasnádi Istvánt és Szálinger Balázst. A világirodalmat 153 mű képviseli, ebből 66 klasszikus, 87 kortárs. Utóbbiból 47 színmű és 40 vígjáték. A színház 40 zenés bemutatójából 26 volt magyar mű.
Gyermek és ifjúsági előadás 62 készült.

FODOR IMRE (1956-1975)

Fodor Imre (Budapest, 1920. december 24. – Budapest, 1975. május 24.) színész, színházigazgató. Pályáját vidéki társulatoknál kezdte színészként, majd Pestre felkerülve, az 1949-ben alakult Bányász Színház üzemigazgatója lett. 1956-ban kapta meg az önállósuló József Attila Színház igazgatói posztját, melyet 1975-ben bekövetkezett haláláig betöltött. Nevéhez fűződik Angyalföld színházi kultúrájának megalapozása és magas szintre emelése.
(forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)

Fotó: Keleti Éva

szinhazrol05

1956. október 6. - Gáli József: Szabadság-hegy (Gobbi Hilda, Joó László)

A társulat tagjai a színházi élet olyan kiválóságaiból álltak, mint Lendvai Ferenc, Benedek Árpád, Ráday Imre, Bakó Márta, Szemes Mari, Kállai Ilona, Turgonyi Pál, valamint Darvas Iván, Mensáros László, Sinkovits Imre, Gobbi Hilda. Utóbbiak, 1956-os szerepvállalásuk miatt, büntetésük letöltése után, itt, a város peremén kezdhették újra fővárosi színházi karrierjüket. Néhány évvel később csatlakozott a társulathoz Bodrogi Gyula, majd Voith Ági.

Az első évad jól indult; Schönthan-Kellér-Horváth: A szabin nők elrablása című zenés vígjátéka 220 előadást élt meg. A sikeréhez a vendégként fellépő Bilicsi Tivadar páratlan alakítása is hozzájárult. A következő bemutató: Gáli József Szabadság-hegy című drámája – Gobbi Hildával a főszerepben. A mű bemutatása olyan jelentőséggel bírt a József Attila Színház történetében, hogy később, 2006. október 6-án, a színház 50., jubileumi évadának nyitó darabja is ez lett.

A színház legfontosabb időszaka azonban nem a kezdetekre, hanem az 1958-62-es évekre esett. Néhány kiemelkedő előadás ebből az időszakból: Rozov: Boldogság, merre vagy? (1958. október 10.), amelyben a társulathoz frissen szerződött Bodrogi Gyula aratta első sikerét, vagy Lope de Vega: A kertész kutyája (1958. november 21.) Sinkovits Imrével és Komlós Jucival.

Fontos megemlíteni szintén Komlós Juci és Sinkovits Imre főszereplésével, Egri István rendezésében, Sardou: Szókimondó asszonyság (1959. október 16.) című vígjátékát, amelyet 132 előadáson át láthatott a közönség; vagy a később József Attila-díjat is kapott Kállai István: Kötéltánc (1958. december 30.) című drámáját, amely 70 előadást élt meg, Greguss Zoltán, Ráday Imre, Kállai Ilona főszereplésével.

A színház legsikeresebb évadai az 1962 és 1968 közötti időszakra tehetők. Ebben az időben már érezhető volt a színházban, hogy egy több éve sikeresen együttműködő, nagy színészeket fölvonultató együttes igazi társulattá érett össze. A színház megtalálta saját közönségét.

Fotó: Keleti Éva

szinhazrol03

1963. június 1. - Deval- Nádas- Szenes: A potyautas (Kaló Flórián, Törőcsik Mari)

 

Az új főrendező, Kazán István nevéhez fűződtek akkoriban a legfontosabb előadások, például Tennessee Williams: Üvegfigurák (1963. április 20.), Sinkovits Imre és Örkényi Éva káprázatos alakításával; Szomory Dezső: II. József Császár (1964. január 27.), Darvas Iván főszereplésével. Deval-Nádas-Szenes: A potyautas (1963. június 1.) című vígjátéka, Benedek Árpád rendezésében, a főszerepben Bodrogi Gyulával, és a vendégként a József Attila Színházban játszó Törőcsik Marival. Jutalomjáték volt Darvas Ivánnak, Bodrogi Gyulának és Váradi Hédinek, Maugham-Nádas- Szenes: Imádok férjhez menni (1964. május 22.) című vígjátéka, amelyet ugyan a kritika nem, de a közönség nagy szeretettel fogadott. Kirobbanó siker lett, és 119 előadást élt meg a Kazán István rendezte Barillet-Gredy: A kaktusz virága (1966. május 21.) című zenés vígjáték, amely robbanásszerűen indította el Voith Ági karrierjét.

Ebben az időszakban a színház repertoárján jelentős számban magyar művek is szerepeltek, így Gyárfás Miklós, Berkesi András, Németh László darabjai, de ezek átütő sikert nem hozhattak a korábban már említett zenés és prózai vígjátékok mellett.

Fotó: Keleti Éva

szinhazrol04

1966. május 21. -Barillet – Gredy: A kaktusz virága (Bodrogi Gyula, Almássy Éva)

1972-től Fodor Imre leszerződtette főrendezőnek Berényi Gábort. Rendezésein keresztül új irányvonal kezdett kialakulni - Beaumarchais: Figaró házassága (1975. április 19),

Shakespeare: Sok hűhó semmiért (1971. október 30.) c. darabja új hangot jelentettek. Az új főrendező célja az volt, hogy a klasszikus művek színrevitelével színvonalasabb szórakoztatást nyújtson a színház közönségének, ugyanakkor minél több magyar színpadi mű kerüljön a repertoárba.

A színház sikere számokban is mérhető volt. Fodor igazgatása alatt a színházat évente közel 210-230 000 néző látogatta és a bérletesek száma is kiugróan magas volt: 12-14 000. Igaz, ekkortájt a nézőtér befogadó képessége sokkal nagyobb volt - akkor 699 férőhely volt, ma 520 van.

Fodor Imre a színház első húsz évének meghatározó egyénisége volt. 1975. május 24-én Csiky Gergely: Kaviár című bohózatának premierjére sietve, a színház Déryné köz felőli bejáratánál érte utol a halál. E helyen emléktábla áll, csak úgy, mint a nézőtéri rész egyik oszlopán.

MISZLAY ISTVÁN (1975-1982)

Miszlay István (Csorvás, 1930. november 18. – Budapest, 2005. november 14.) rendező, színházigazgató. 1956-ban szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Rendezett a Kaposvári Csiky Gergely és a szolnoki Szigligeti Színházban. Művészeti vezető volt a kecskeméti Katona József Színházban, 1969-ig a Békés Megyei Jókai Színházban főrendező, majd igazgató. A Gyulai Várjátékok egyik alapítója. 1982-ig a József Attila Színház, 1982-1990 között a Népszínház igazgatója volt.
(forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)

 

Fodor Imre halálát követően Miszlay Istvánt nevezték ki igazgatónak. Kinevezésénél elsősorban az játszott szerepet, hogy jó szervezői készséggel megáldott, határozott, kezdeményező, szorgalmas embernek ismerték, és az akkori politikai vezetők az ő kezében látták biztosítva a színház megfelelő működését és művészi szempontból a továbbfejlődését.

Egyik első ötlete volt, hogy magyar drámapályázatot hirdetett. Erre többek között Berkesi András: Kálvária, Páskándi Géza: Vendégség, vagy Csurka István: Nagytakarítás című darabjai érkeztek be.

Drámapályázatot kiírni egyébként később hagyománnyá vált a József Attila Színházban. Léner Péter először a színház fennállásának 40. évfordulóján (az akkori nyertes Spiró György Vircsaft című darabja lett), majd 2000 őszén is drámapályázatot hirdetett.

1976. május 22-én Kardos G. György-Mészöly Dezső-Victor Máté: Villon és a többiek című rock musicaljének bemutatásával (1976. május 22., rendező: Seregi László) meghonosodott egy másik fontos műfaj a színházban. A musical 133 teltházas előadást élt meg, főszereplői többek között Vogt Károly, Straub Dezső, Kaló Flórián, Láng József, Szabó Éva, Bánffy György, Pálos Zsuzsa voltak.

Miszlay István kísérletező és kezdeményező kedve abban is megnyilvánult, hogy létrehozta a József Attila Színház kamaraszínházát az Óbudai Ifjúsági Ház épületében. A kamaraszínház kettős célt szolgált. Egyrészt, mivel a III. kerület nem rendelkezett sem állandó, sem pedig önálló színházzal, felismerte az ebben rejlő közönségpolitikai és művészi lehetőségeket. Másrészt, ez adott színpadot azoknak a kamara- és kísérleti jellegű előadásoknak is, amelyek valamilyen oknál fogva kiszorultak az évadok műsorterveiből. Ennek köszönhetően, a színház évadonként átlagban 310-330 előadást játszott – beleszámítva a vidéki vendégjátékokat is.

Miszlay István kezdeményezésére bevezették a bemutatók előtti péntekeken megtartott nyilvános főpróbákat is. Bevett gyakorlat lett, hogy ezt megelőzően még egy délelőtti főpróbát is tart a színház. A művészek ekkor találkozhatnak először a közönséggel, és itt mérhetik le igazán, hogy milyen fogadtatásra számíthat a bemutatandó darab.

A társulat – Miszlay igazgatása alatt –heterogén összetételű volt. Az alapot az 1956-ban ideszerződött és azóta is itt játszó törzsgárda tagok tették ki, mint például Újréti László, Szabó Éva, Láng József, Örkényi Éva, Szemes Mari, Kállai Ilona. A művészek másik része rövidebb ideig szerződött csak ide, mint például Bodnár Erika, Haumann Péter, Szilágyi Tibor, Koncz Gábor. Később szerződött ide Harkányi Endre, Dégi István, Horváth Sándor és Fülöp Zsigmond.

SZABÓ ERVIN (1982-1990)

(Budapest, 1941. május 20.– Budapest, 2007. február ): színházigazgató. A hatvanas évek elejétől dolgozott a színházi szakmában. Nyolc éven át a Színész Szakszervezet titkáraként tevékenykedett, majd a Fővárosi Tanács színházi osztályának vezetője volt. A hetvenes évek végén Moszkvában folytatta tanulmányait. 1982. júliusától 1990-ig a József Attila Színház igazgatója volt.
(forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)

1982 tavaszán Szabó Ervint nevezték ki a Színház új igazgatójának. Moszkvában tanult, ezt követően először a Színész Szakszervezet titkáraként, majd a színházakat felügyelő Fővárosi Tanács művelődési főosztályának vezetőjeként dolgozott. Vele együtt a Színháznak új főrendezője is lett, Iglódi István személyében.
Az új igazgató koncepciójában elvben ugyanazokat az elképzeléseket vázolta fel, mint elődei: változatos és igényesen kialakított műsorpolitikával megőrizni és továbbfejleszteni a színház hagyományait, megtartani és bővíteni közönségét. De mindezt megvalósítani illetve rátermett elődeinek munkáját folytatni nem volt egyszerű feladat. Igazgatásának nyolc éve nem a színház legsikeresebb korszaka. Ezekben az években nagyon sok kiemelkedő színész távozott, többek között Kállai Ilona, Harkányi Endre, Voith Ági, Bodrogi Gyula, Szemes Mari, Pálos Zsuzsa. Ugyanakkor kiváló művészek is szerződtek a társulathoz, például Galambos Erzsi, Andorai Péter, Káldi Nóra, Bánsági Ildikó, Bács Ferenc vagy Szakácsi Sándor.

Az előadások színvonala gyakran nem érte el azt, amit a közönség elvárt. Azokra a művészekre, akikre korábban Fodor Imre, majd Miszlay István is épített, az új igazgató nem számított. A vezetés azon törekvése, hogy a színház arculatát és helyét a fővárosi színházi életben újrafogalmazza, ellentmondásosan sikerült. A „folytatjuk az elődök által megkezdett utat, de azért alkalmazkodnunk kell a kor követelményeihez” szlogen nem vált valóssággá, és kevés sikeres előadást hozott. A társulat művészi színvonala csökkent, ami a közönség jelentős részének elvesztését is maga után vonta.

Ennek ellenére ebben nyolc évben is akadt néhány igazán kiemelkedő előadás, amely visszaidézte a József Attila Színház fénykorát. Ilyen volt például Patrick Hamilton: Gázláng című bűnügyi története (Bemutató: 1983. január 22.), Káldy Nórával és Kaló Flóriánnal a főszerepben, Maár Gyula rendezésében. A darab 123 estén át szórakoztatta a publikomot. Vagy Lajtai Lajos-Békeffi István: Régi nyár című zenés játéka (Bemutató:1983. február 26., rendező Iglódi István), főszerepben a vendégként itt játszó Törőcsik Marival.

Kiemelkedő előadásszámot élt meg (170-et) Jack Popplewell – Robert Thomas: A hölgy fecseg és nyomoz (Bemutató: 1985. március 9. Rendező Maár Gyula) című bűnügyi bohózata, amelyben Tordai Teri és Kaló Flórián fergeteges színészi alakításának tapsolhatott a közönség. Kiemelkedően sikeres volt még Neil Simon: Mezítláb a parkban című vígjátéka (Bemutató: 1987. február 28. Rendező: Valló Péter) 102 estén át, Józsa Imrével, Kocsis Judittal – a fiatal színészházaspárral -, valamint Galambos Erzsivel és Bánffy Györggyel a főszerepben. De ne feledkezzünk meg az egyik legsikeresebb zenés előadásról, a Me and My Girl-ről sem, amelynek főbb szerepeit Szakácsi Sándor, Galambos Erzsi, Józsa Imre játszották. Két igen sikeres gyermekelőadás is ebben az időszakban került a repertoárba. Az egyik, Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című klasszikus műve, Bródy János zenéjével és dalszövegeivel (Bemutató: 1985. december 14. Rendező: Valló Péter) amelyben maga a zeneszerző is fellépett. A kis herceget Ivancsics Ilona alakította 210 előadáson át, partnerei Újréti László, Iglódi István, Józsa Imre, Kocsis Judit voltak.

Benedek Árpád rendezésében került színre Gyárfás Endre: Dörmögőék vidámparkja című zenés mesejátéka (Bemutató: 1984. november 10.), amely ugyancsak hosszú évekig, 102 előadáson át szórakoztatta a gyerekközönséget.

LÉNER PÉTER (1990-2010)
Léner Péter kinevezése előtt nyolc évig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgató-főrendezője volt. Léner Péter direktori munkásságában a színházi hagyományok megőrzése volt az elsődleges szempont. Ugyanazt a színházi koncepciót tekintette meghatározónak, mint, amit annak idején a színház alapítója, Fodor Imre megfogalmazott: ebben, az akkor még munkáskerületnek számító közegben, egy sikeres, szórakoztató népszínházat kell létrehozni, amelyben egyformán megfér a zenés vígjáték, a klasszikus műfaj, valamint a kortárs drámairodalom.

1990/1991. ÉVAD
Horváth Péter Csao Bambino című darabjának rendezésével debütált, 1991. február 2-án a József Attila Színház új igazgatója, Léner Péter. Magát a művet is az ő felkérésére írta a szerző, melyben derűvel és iróniával idéződnek fel a kádári korszak évei. Az előadásban a régi társulat tagjai, valamint az újak is jelentős szerepeket kaptak, így többek között Józsa Imre, Szilágyi Tibor, Vándor Éva, Kaló Flórián, Bakó Márta, Hegyi Barbara, Turgonyi Pál.

1991/1992. ÉVAD
Herczeg Ferenc A Gyurkovics-lányok című darabját 1991. október 5-én mutatta be a színház, Pécsi Ildikóval és Kozák Andrással a főszerepben, Léner Péter rendezésében.

A szórakoztató műfaj mellett a színház klasszikus darabot is bemutatott: Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című drámájában Tordai Teri, Hegyi Barbara, Bács Ferenc és Mihályi Győző alakították a főbb szerepeket.

1992/1993. ÉVAD
1992. december 5-én Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely című darabjával nyitotta meg kapuit az „Aluljáró színház”. A darab rendezője az a tragikusan fiatalon elhunyt Gaál Erzsébet, kinek nevét ma a stúdiószínpad viseli. Ez a közel nyolcvan főt befogadó, a színház alagsorában levő helyiség – régen légópince volt - a kísérletező előadásoknak ad otthont mind a mai napig. Gaál Erzsébet jelentős rendezései közé tartozik Brecht: A városok sűrűjében (Bemutató: 1993. április 3.), Pilinszky János: Gyerekek és katonák (Bemutató: 1994. március 19.), valamint az 1997. október 5-én bemutatott Arthur Miller: Pillantás a hídról, amely a rendezőnő utolsó alkotása volt, és amelyet – rá emlékezve – mai napig is műsoron tart a színház.

A „Nagy színházi perek, nagy színházi botrányok” címet viselő sorozat Fedák Sári (A Fedák-ügy) és Németh Antal (A Németh Antal-ügy) népbírósági perét, valamint Bartók Béla és Lengyel Menyhért kálváriáját követte végig (A csodálatos mandarin-ügy).

1992/1993. ÉVAD
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk rendezője, az akkor még főiskolás Tasnádi Csaba, a főszerepeket a színház fiatal színésznőire – Fehér Anna, Ivancsics Ilona, Radó Denise, Hegyi Barbara – osztotta. A darab azóta – többször fiatalított szereposztásban - 338 előadást élt meg.
A másik nagy siker – 150 előadásszámmal – Henderson: Diákszerelem című operettje volt, Újréti László, Gesztesi Károly, Kocsis Judit és Fehér Anna főszereplésével.

1993/1994. ÉVAD
Ez az évad inkább a klasszikus művekre koncentrált. Molnár Ferenc vígjátékát, az Olympiát Léner Péter rendezte, a főszerepekben Hegyi Barbara, Sztankay István és Schütz Ila játszottak. A másik klasszikus, László Miklós: Illatszertár című vígjátéka volt. Az előadást a Magyar Televízió is rögzítette. A főszerepet a Madách Színháztól átszerződött Sztankay István játszotta.

1994/1995. ÉVAD
A színház először próbálkozott azzal, hogy ne csak a szeptembertől júniusig tartó időszakban nyissa ki kapuit a nézők előtt, hanem nyáron is szórakoztasson. A Nagy-Pozsgai-Bradányi Chaplinről szóló Kölyök című musicalje hetven estén át ment, rendezője Hegedűs D. Géza volt, Chaplint Józsa Imre alakította.

1995/1996. ÉVAD
Richard Harris Csupa balláb című vígjátéka főszerepében Galambos Erzsit láthatta a közönség, aki a tánctanárnő szerepében hatalmas sikert aratott.

1996/1997. ÉVAD
Negyvenedik évad. Az évad legsikeresebb darabja Ray Cooney: A miniszter félrelép című bohózata, Kern Andrással és Koltai Róberttel a főszerepben. A komédia 1992-ben Angliában elnyerte a legjobb vígjáték díját. A darab népszerűsége napjainkig is töretlen.

1997/1998. ÉVAD
Októbertől az Izraelben élő Ephraim Kishon – ismertebb nevén Kishont Ferenc – A házasságlevél c. vígjátékát láthatta a közönség a szerző rendezésében, Sztankay István, Schütz Ila, valamint Ullmann Mónika és Besenczi Árpád főszereplésével. A darab 125 előadást ért meg, de 2002 novemberében Schütz Ila tragikus halála miatt a színház levette műsoráról, és kegyeleti okokból a darabot nem játszotta többé.

1998/1999. ÉVAD
Budapest 1998-ban ünnepelte egyesítésének 125. évfordulóját. Erről az eseményről a színház is megemlékezett. A Budapest, te csodás című darab zenés, történelmi utazásra invitálta a nézőket. Az előadást Léner Péter rendezte, és a társulat valamennyi tagja fellépett benne. Francis Veber: Balfácánt vacsorára! című vígjátéka volt a másik sikere az évadnak Valló Péter rendezésében, Kern Andrással és Koltai Róberttel a főszerepben.

1999/2000. ÉVAD
2000. december 31. óta minden szilveszterkor – Családi Szilveszter címmel ünnepi zenés, táncos műsort mutat be a színház. A társulat tagjai mellett számos más, a József Attila Színházhoz lazább szállal kötődő meghívott vendég is fellép.

2000/2001. ÉVAD
Az évadban megtalálhatunk komolyabb hangvételű vígjátékot, mint például Fejes Endre Vonó Ignácát (rendező: Garas Dezső, szereplők: Koltai Róbert és Pogány Judit). Emellett Shakespeare Makrancos hölgyét (rendező: Léner Péter, főszereplők: Mihályi Győző, Hegyi Barbara), valamint egy magyar operettet, Ábrahám Pál-Szilágyi László-Kellér Dezső: Három egy a szerelem javára (rendező: Radó Denise, főszereplők: Galambos Erzsi, Sztankay István, Miller Zoltán).

2001/2002. ÉVAD
Fenyő Miklós a színház felkérésére – Tasnádi Istvánnal együtt – musicalt írt „Made in Hungária” címmel. A szerző erősen kötődik Angyalföldhöz, innen vándorolt ki Amerikába, ide érkezett vissza, és innen indult ma is töretlen karrierje. Az előadás a darab főszereplőjének, Miller Zoltánnak is meghatározóvá vált színészi karrierjében és a darab rendezője, Méhes László is itt mutatkozott be először.

2002/2003. ÉVAD
2000 őszén a Fővárosi Önkormányzattal közösen a színház drámapályázatot hirdetett. A zsűri két első díjat is kiosztott: Szilágyi Andornak: Lássuk a medvét! és Horváth Péternek: Kilencen, mint a gonoszok című darabjáért. A rákövetkező két évadban mindkét darabor bemutatták.
A másik jelentős esemény a Nobel díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényének színpadi adaptációja volt a Gaál Erzsébet stúdióban. Ez az előadás egyben utolsó fellépése is volt Darvas Ivánnak a József Attila Színházban.

2003/2004.ÉVAD
Ebben az évadban Kern András által írt Spencer című komédiát mutatta be a színház, melynek a főszerepét a szerző játszotta; illetve Mikszáth-Závada Különös házassága és Alistair Beaton Mosolykommandója voltak a fontosabb bemutatók.

2004/2005. ÉVAD
Alan Ayckbourn: Hogy szeret a másik? című darabjának rendezője az Oscar-díjas cseh filmrendező, Jirí Menzel volt. A stúdiószínpadon Sztarenki Pál Csehov Cseresnyéskertjét rendezte. 2005. április 9-én a József Attila születésnapjának 100. évfordulója alkalmából - mely 1964 óta a költészet napja is egyben -, 25 vers–25 író címmel irodalmi estet rendezett a színház. Az est folyamán a kortárs magyar irodalom színe-java olvasott fel József Attila verseket.

2005/2006. ÉVAD
Ebben az évadban többek között Nagy Ignác: Tisztújítás című vígjátékát mutatta be a színház Parti Nagy Lajos átiratában; valamint Ron Aldridge: Csak kétszer vagy fiatal, illetve egy Fenyő-musical, az Aranycsapat kerültek színre. Az utóbbiban a fő szerepeket Bodrogi Gyula, Sztankay István, Andorai Péter és a zeneszerző Fenyő Miklós játszotta.

2006/2007. ÉVAD
A színház ebben az évadban Gáli József Szabadság-hegy című színművének bemutatásával ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. A rendező Léner Péter, főszereplő pedig Galambos Erzsi volt. A bemutató ugyanazon a napon – október 6-án volt -, mint ötven évvel azelőtt is.

2007/2008. ÉVAD
A színház teret engedett az újfajta színházi törekvéseknek. Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása című tragikomédiáját Zsótér Sándor rendezésében mutatta be a színház, a darab főszereplője pedig Ladányi Andrea volt, akit elsősorban táncos-koreográfusként ismerünk. Ez az előadás meghívást kapott az évente megrendezésre kerülő Pécsi Országos Színházi Találkozóra, ahol a legjobb rendezés valamint a legjobb női alakítás díját is megkapta. Emellett ősszel a Fővárosi Önkormányzattól is megkapta az évad legjobb előadásának járó díjat.

2008. november 30-án bemutattuk Csukás István – Bergendy István: Süsü, a sárkány című zenés mesejátékát.2007 őszén új sorozatot indítottunk a Gaál Erzsébet Stúdióban a „Magyar hisztéria természete és eredete” címmel, ahol Gyáni Gábor történész tartott beszélgetést történészekkel és közéleti személyiségekkel. 2008 őszén, ezt a vonalat követve Ormos Mária történész „Kényszerek és választások” címmel nyolc részből álló előadássorozatra vállalkozott. A sorozat 2009. őszén is folytatódott, szintén Ormos Mária közreműködésével, „A mi XX. századunk” címmel.

2008/2009. ÉVAD
Az újfajta színházi törekvések következő állomása Gorkij: Éjjeli menedékhely című művének bemutatása volt, a táncos-koreográfus Horváth Csaba rendezésében. Az előadás meghívás kapott a Pécsi Országos Színházi Találkozóra. Az évad másik fontos bemutatója Jókai Mór: A kőszívű ember fiai regényének színpadi változata volt. Új kezdeményezésként siket és nagyothalló nézőinknek jeltolmácsolást biztosított a színház ezen az előadáson.

2009/2010. ÉVAD
Színre került Hamvai Kornél: Harmadik figyelmeztetés című darabja Léner Péter rendezésében; Jeremy Lloyd-David Croft: Hallo, hallo! című angol televíziós sorozat színpadi változata, Méhes László rendezésében, valamint Shakespeare: Hamletje, Zsótér Sándor rendezésében, a főszerepben a táncos-koreográfus Horváth Csabával.

 

2011-ben NEMCSÁK KÁROLY kerül a színház élére.

Amikor 2011-ben Nemcsák Károlyt választották a József Attila Színház igazgatójává, az intézmény igen súlyos anyagi és morális válsággal küzdött. Komolyan felmerült akár az is, hogy a nagy múltú színház megszűnik.

Az azóta eltel időszak a stabilizáció ideje volt. Az adósságok konszolidálásának, a pénzügyi stabilitás megteremtésének időszaka, miközben kiemelt figyelmet kellett fordítani arra, hogy a művészeti munkához nyugodt körülmények, kiszámítható viszonyok várják a próbára, előadásra érkező színművészeket.

A 2013/2014-es évad ebből a szempontból vízválasztó: az eddigieknél több saját, új bemutató lesz, klasszikus darabok és zenés nagyprodukciók kerülnek színre. A repertoár összeállításánál a fő szempont az volt, hogy egyre inkább leküzdve a népszínházi, befogadó színházi jelleget, a közönség megtalálja éppúgy a könnyed, de színvonalas kikapcsolódást kínáló produkciókat, de drámák, klasszikus színművek is legyenek a színház kínálta színlapok repertoáron. A József Attila Színház érzékelhető látogató szám növekedést szeretne elérni a fiatalok körében. Elindul a Teátrum Vizit Program, amely elsősorban a középiskolai tananyag részét képező színművek bérletes látogatási lehetősége, de a beavató előadások, és az egyre népszerűbb kulisszajárások rendszeres szervezése is. A gyerekek sem maradnak ki a sorból: repertoáron maradnak régebbi gyerekelőadások, és lesz új is következő évadban.

 

A 2013/2014-es évadban, összesen 22 darabot mutat a színház a nagyszínpadon, és 1 stúdió előadást és 2 beavató színházi darabot játszik a kísérleti, újszerű megfogalmazást kedvelőknek.

 

A József Attila Színház új irányt szab a vizuális kommunikációjának. A változás első lépéseként új szimbólumot kapott a színház. A formavilág, megjelenés kint és bent erre épül majd.