Kapcsolat
1134 Budapest, Váci út 63. | Jegypénztár: (1) 270-7514
Szervezés: (1) 320-5877 | Központi telefonszám: (1) 270-7500
E-mail: szervezes@jozsefattilaszinhaz.hu
Szigligeti Ede - Lakatos Róbert
Liliomfi
zenés komédia három részben
A Kassai Thália Színház vendégjátéka
Szereposztás
Képek
Előadások
RENDEZŐ
Telihay Péter

Liliomfi
Madarász Máté
Szellemfi
Nádasdi Péter
Szilvai, sötét alak
Vasvári Emese
mondjuk Kamilla
Varga Szilvia
mondjuk Mariska, a lánya, ha igaz
Lax Judit
Erzsi zűrzavarban
Rab Henrietta
ilyen-olyan Szomszédasszony
Varga Lívia
Szolgálólány, vagy mi
Dégner Lilla
mondjuk Kányai
Bocsárszky Attila
mondjuk Gyuri, ő is zűrzavarban
Ollé Erik
idősebb Schwartz ki tudja honnan
Pólos Árpád
ifjabb Schwartz ugyanonnan
Illés Oszkár
Lány a fogadóban
Novák Éva m.v./a.h.
A megzenésített versek és versrészletek szerzői
Arthur Rimbaud, Charles Baudelaire, Paul Verlaine, Petőfi Sándor, Jónás Tamás
Díszlettervező
Telihay Péter m.v. feat. Király Adrienne m.v.
Jelmeztervező
Papp Janó m.v.
Korrepetitor
Dégner Lilla m.v.
Dramaturg
Artner Szilvia
Koreográfus
Kántor Kata
Két vándorszínész járja Magyarország tájait. Fiatalok, vidámak, jóképűek, tehetségesek, örülnek az életnek. Különböző kalandokba, és szerelmekbe bonyolódnak, mint az ilyen fiatalok gyakran és rendszerint. A nézők közben képet kapnak a magyar vidék mindennapjairól: szokásairól, furcsaságairól, küzdelmeiről, örömeiről és gyötrelmeiről.
Színészekről, színházi emberekről, csepűrágókról mesél Szigligeti színműve, derűvel, örömmel, ugyanakkor valami fátyolos melankóliával, mint mikor az ember a boldogság tetején arra gondol, hogy egyszer ennek vége szakad.
„Társadalmi vígjáték” – írja Szigligeti, s érdemes komolyan venni ezt a megjelölést. Főszereplői a színészek: Liliomfi és Szellemfi a kor gyermekei. Provokátorai és szórakoztatói környezetüknek. Vigaszt nyújtanak és tükröt tartanak azoknak, akikkel a sors összehozza őket. Egyazon arc egyik és másik fele, akár a bohócoké: szomorú és derűs. Színésznek lenni ma nem sikk, inkább eszelős megszállottság. A maszk derűje és bánata ennek a megszállottságnak a két arca. Egy alak áll a tenger partján (Zampano, vagy Szellemfi?) s körvonalai lassan elmosódnak a messzeségben. Hogy ki volt, nem tudjuk, nyomait még őrzi a parti homok, míg föl nem támad az esti szél…
Sajnálatos aktualitást kölcsönöz a történetnek az egyik legsikeresebb magyar filmrendező, Makk Károly minap bekövetkezett halála. Liliomfi és Szellemfi belépett a híres bohócpárosok sorába Makk filmjével. Érdekes adalék, hogy az olasz film pápája, Federico Fellini is ekkoriban készítette el a vándorló artistákról szóló költői művét, az Országúton-t. Az úr és szolga sokszor nevetséges versengése és összetartozása régi témája a művészetnek. Don Quijote és Sancho Panza, vagy Mozart operájában Don Giovanni és Leporello is ennek a viszonynak a varázslatos képei. De ilyen Stan és Pan, vagy Estragon és Vladimir Beckett Godot-jából. Egyszerre esetlenek, ügyetlenek, ugyanakkor tiszták és ártatlanok akkor is, ha történetesen valami csínytevésben vesznek részt…